Hirdetés

2018. május 21. (hétfõ) Konstantin

Baja

2013.08.21. 18:07:43

"Országot, népet, nemzetet szervezett"

Augusztus 20-án, Szent István király és az államalapítás ünnepén hagyományosan Bajaszentistvánon zajlott a városi megemlékezés. Az ünnepség a búcsúját tartó templomban szentmisével kezdődött, melyet Kiss Péter, a városból távozó ciszterci szerzetes mutatott be Kiss István esperes-plébánossal közösen. Jelen volt Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a térség országgyűlési képviselője, Fercsák Róbert alpolgármester, dr. Zöld Lászlóné egyházügyi tanácsnok, valamint az önkormányzat több tagja. Szentbeszédében Kiss Péter kiemelte: Az az igazi szent, akit nemcsak a hazájában tisztelnek!

Hirdetés

Az istentiszteletet követően Szent István király szobra előtt tartották az ünnepi műsort a Szentistváni Általános Iskola diákjai. A megemlékezés szónoka Csubákné Besesek Andrea, a városrész önkormányzati képviselője volt. Beszéde első felében felvázolta Szent István életútját és cselekedeteit, majd feltette a kérdést: „Mit is tett Szent István király?” Válasz gyanánt így folytatta: – Megszilárdította az államhatalmat és a közbiztonságot. Lerakta az ezeréves keresztény Magyarország jogi, erkölcsi és társadalmi alapjait. Országot, népet, nemzetet szervezett. Olyan szilárd alapokra építette az országot, melyeken – ha közösen akarjuk – ma is biztosan állhat. Sajnos voltak olyan emberek, volt olyan korszak hazánkban, amikor el akarták fedni Szent István fénylő csillagát. A kommunista és a szocialista diktatúra augusztus 20-át a szovjet mintára készült alkotmány ünnepévé tette. Csak az állampárt bukása, az 1990–es szabad és demokratikus változások után vált lehetővé, hogy augusztus 20-a ismét államalapító Szent István ünnepeként kerüljön nemzeti ünnepeink sorába. A magyar nép lelkéből viszont nem tudták kiölni szent királyunk emlékének tiszteletét. Ezer esztendővel ezelőtt nekünk, magyaroknak az volt a hivatásunk, hogy hazát alapítsunk, államot hozzunk létre. Az ezeréves keresztény magyar állam, a magyar nemzet közös nagy és maradandó alkotása. Közös alkotás államhatároktól függetlenül, amely ezer esztendő összes nemzedékének, az ország valaha volt összes polgárának munkájából, harcából, szenvedéséből, kudarcából, sikeréből, reményéből, és akarásából született. Ma is van hivatása a kárpát-medencei magyarságnak. Egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad Magyarországot kell építenie, amely közös otthona a Magyarországban élőknek, csakúgy, mint az idegenbe szakadt magyaroknak is. Amelyben mindenkinek megadatik, aki e nemzethez tartozik, hogy jó reményekkel nézhessen a jövőbe. Olyan hazát kell építenünk, amiben mindenki érezheti, amiről mindenki tudhatja, hogy államhatároktól függetlenül a magyar nemzet minden polgárára számít s a magyar nemzet minden polgára számíthat erre az országra. Azt szeretnénk, ha a Kárpát-medencében mindenki érezné, hogy senkit sem nélkülözhetünk, hogy mindenkire szükségünk van. Azt szeretnénk, hogy ezt mindenki megérezhesse: Székelyföld minden székelye, a Mezőség minden magyarja, Kolozsvár összes magyar lelkű polgára, hogy megérezhessék a Márai nyelvét őrző kassaiak a Felvidéken, hogy érezzék ezt a nehéz sorsú Délvidéken és a háború sújtotta családokban, és Kárpátalja magyarjai is. Államhatárok ide, államhatárok oda, Szent István királyunk művében mindannyiunknak helye van. A magyarok szeretik hazájukat, nemzetüket, elismerik a szorgalmas munka eredményét. Tisztelik az új kenyérben lévő verejtéket és odaadást. Tisztelik hős elődeiket, és bizalommal fordulnak hozzájuk. A mai ünnepen mi is forduljunk bizalommal Szent István királyunkhoz.
Kérjük közbenjárását arra, hogy mielőbb elérjük újra a szabadság rendjét, a hit erejében gyökerező országot. Kérjük, hogy jusson mindennapi kenyér, megértő társ, értelmes munka mindenkinek.
A szónoklatot követően Kiss Péter megszentelte az új kenyeret, melyet Csubákné Besesek Andrea szegett meg. Mindenkinek jutott egy falat belőle. A megemlékezés végén megkoszorúzták Szent István király szobrát.